Bucsay Mihály (1912. júl. 8. Tarcal, Zemplén vm. – 1988. júl. 8. Bp.): református lelkész, egyháztörténész.

• Sz: Bucsay Lajos (†1915) református tanító, igazgató, zaturcsai Zathureczky Ilona. Fia: Bucsay János Mihály. Unokái: Bucsay Adrienne és Bucsay Diána.
• Elemi iskoláit a Nagypénteki Református Társaság budaörsi szeretetházában és a kecskeméti tanítói árvaházban, a gimnáziumot a sátoraljaújhelyi piaristáknál, ill. mint a Fiúkálvineum növendéke Hajdúböszörményben végezte. A sárospataki református teológiai akadémián (1930–1931), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán (1931–1932), a hallei egyetemen tanult (1932–1934). Debrecenben lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1934; II.: 1936), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen lélektanból, görög és latin nyelv és irodalomból végbizonyítványt és bölcsészdoktori okl. (1935), teológiából doktori okl. (1944); a sárospataki református teológiai akadémián (1942) és a Debreceni Tudományegyetemen az egyháztörténetből magántanári képesítést szerzett (1949).
• Életút: A németországi Bethel diakóniai otthon lelkésze (1932), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán Csikesz Sándor professzor gyakornoka (1934–1935), uo. az egyetemi könyvtár munkatársa (1935). Ókécskén káplán (1936–1937), a tervei alapján létesített hallei Magyar és Délkelet-Európai Egyházi Kutató Állomás vezetője, egyúttal a Hallei Egyetem Teológiai Karán a magyar reformáció történetének mb. előadója (1938–1940). Olaszországban múzeumi és könyvtári tanulmányokat folytatott (1940), Budapest-Kőbányán segédlelkész (1940–1941), Budapesten református vallástanár (1941–1945), a bp.-i Németajkú Leányegyház lelkipásztora (1946–1949). A sárospataki református teológiai akadémia magántanára (1942-től), a bp.-i református teológiai akadémia óraadó (1945–1946), helyettes tanára (1948–1956), az egyháztörténet r. tanára (1956–1980); egyúttal a Debreceni Tudományegyetem magántanára is (1949–1952). A bp.-i Ráday Kollégium főigazgatója (1980–1984).
• A magyarországi református egyház, ill. a magyarországi protestantizmus történetével, annak iskoláival, intézményeinek történetével, középkori és kora újkori művelődéstörténettel fogl. Feldolgozta az első magyar prédikátorok életrajzát, kiderítette több, Kálvin tanítvány magyarországi sorsát, Kálvin magyarországi kapcsolatait. Vizsgálta az első hazai hitvitákat, azok művelődéstörténeti jelentőségét. Alapvetően új eredményeket ért el a reformáció magyarországi és közép-kelet-európai története kezdeteinek feltárása terén.
• A Középdunai protestantizmus könyvtára c. sorozat szerkesztője (1941–1942).
• Főbb művei: A realitáskérdés a kriticizmuson belül és a kriticizmuson túl. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1935)
  Pfarrerausbildung im reformierten Ungarn. (Leipzig, 1936)
  Logikai alaptételek. (Mitrovics Gyula Emlékkönyv. Debrecen, 1938)
  Die Lehre vom heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformation helvetischer Richtung. (Stuttgart, 1939)
  Der Einfluss der völkischen Eigenart und des völkischen Kulturstandes auf die Konfessionsbildung in der Reformationsgeschichte Ungarns. (Leipzig, 1940)
  A jenai magyar könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1941)
  Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban. – Altungarische Bücher der Ungarischen Nationalbibliothek in Halle. A jegyzéket összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1941)
  Jelentés a hallei magyar és délkeleteurópai egyházi kutatóállomás működésének első szakaszáról. 1938. máj. 15.–1941. szept. 30. 1–2. Pálfi Miklóssal. (Bp., 1941–1943)
  Szemián Mihály tanulmányútja 1770–74-ben Halléban, Jénában és más hét német egyetemen. Úti emlékkönyve alapján írta. (Csikesz Sándor Emlékkönyv. 4. köt. Bp., 1942)
  A kantianizmus válsága. (Bp., 1942)
  A reformátorok úrvacsora-vitái. (A Sárospataki Főiskola Kiadványai. 4. Sárospatak–Bp., 1942)
  Belényesi Gergely, Kálvin magyar tanítványa. (A középdunai protestantizmus könyvtára. 7. Bp., 1944)
  Szegedi Gergely debreceni reformátor, a kálvini irány úttörője hazánkban. (A középdunai protestantizmus könyvtára. 8. Bp., 1945)
  A magyar református egyház története. Többekkel. Az előszót Révész Imre írta. Ill. Bognár Gábor, Macskásy Gyula, Takáts József. (Bp., 1949
  hasonmás kiad. Sárospatak, 1995)
  A Budapesti Református Theológiai Akadémia története. 1855–1955. Írta többekkel. Szerk. Pap Lászlóval. (Bp., 1955)
  Geschichte des Protestantizmus in Ungarn. (Stuttgart, 1959)
  Kálvin János, az egyházépítő. (Bp., 1960)
  A Heidelbergi Káté története Magyarországon. Többekkel. Az előszót Bartha Tibor írta. (Studia et Acta Ecclesiastica. Tanulmányok és okmányok a magyarországi református egyház történetéből. 1. Bp., 1965)
  A második helvét hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Többekkel. (Studia et Acta Ecclesiastica. Tanulmányok és okmányok a magyarországi református egyház történetéből. 2. Bp., 1967)
  Das Speculum des István Szegedi und die Helfer seiner Ausgaben in Basel. (Basler Zeitschrift, 1973)
  Eine Hilfaktion für Genf in Ost- und Südosteuropa im XVI. Jahrhundert. Die Kollektenreise von Charles Liffort. 1592–1593. (Kirche im Osten. Bd. 17. Göttingen, 1974)
  Kirche und Gesellschaft in Ungarn 1848–1945 unter besonderer Berücksichtigung des Problems des Nationalismus. (Kirche im Osten. Bd. 18. Göttingen, 1975)
  Das Nebeneinander der Konfessionen und das Streben nach christlicher Einheit in Ungarn von der Reformationszeit bis zur Gegenwart. (Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich. Wien, 1975)
  Brücke zwischen Kirchen und Kulturen. Barton, Peter F.-fel, Stuperich, Roberttel. (Wien–Köln–Graz, 1976)
  Der Protestantismus in Ungarn. 1521–1978. Ungarns Reformationskirchen in Geschichte und Gegenwart. 1–2. (Studien und Texte zur Kirchengeschichte und Geschichte. 1. Wien–Köln–Graz, 1977–1979)
  Das Toleranzpatent in der reformierten Kirche Altungarns. (Wien, 1981)
  A protestantizmus története Magyarországon. (Bp., 1985).
  
• Irodalom: Egyház és teológia. Tanulmányok B. M. tiszteletére. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1982)
  Ladányi Sándor: In memoriam B. M. (Confessio, 1988)
  Ladányi Sándor: B. M. emlékezete. (Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1994).