Brogyányi Kálmán; Brogyanyi (1905. jún. 5. Felsőkocskóc, Trencsén vm. – 1978. okt. 15. Yonkers, New York, USA): újságíró, művészetkritikus, könyvtáros.

• A pozsonyi Komensky Egyetemen magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1932), ismereteit franciaországi, belgiumi, olaszországi és ausztriai tanulmányútján egészítette ki.
• Életút: Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja (1928–1932), de később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein művészeti egyesület, majd a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság Művészeti Osztályának (CSMTIMT) titkára és a CSMTIMT vezetőségi (1932–1939). A pozsonyi magyar könyvtár vezetője, ahol a Dewey-féle tizedes rendszer szerint rendezte az állományt (1939–1942), a pozsonyi Magyar Hírlap művészeti és irodalmi rovatának vezetője (1943–1945), a pozsonyi németbarát Magyar Szó szerkesztője (1945). A szovjet csapatok elől az ausztriai Kremsmünsterbe menekült (1945. márc.), az orosz bevonulás után bujkált, Ógyallán elfogták (1945. nov.), a pozsonyi népbíróság irredentizmus, fasiszta magatartás és a németekkel való együttműködés koholt vádjával hét év börtönre ítélte (1946), gyűjtőtáborba zárták, Ausztriába menekült (1947). A linzi vas- és acélművek fémmunkása (1947–1954), kivándorolt az USA-ba (1954), a New York melletti Yonkersben régiségkereskedést nyitott (1954–1978).
• A két vh. közötti csehszlovákiai magyar közélet egyik neves személyisége, kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló, számos kiállítás szervezett és rendezett, a szlovákiai magyar képzőművészeti élet legfőbb értékelője. Elsőként írt monográfiát a szlovákiai magyar képzőművészetről, vizsgálta a kisebbségi művészet szociológiai különlegességeit, a magyar fotószakirodalomban elsőként tett kísérletet a szociofotó meghatározására. Mivel a II. vh. végén részt vett a németbarát Magyar Szó c. lap szerkesztésében (1945), elítélték, meghurcolták. Ausztriában és az USA-ban képzőművészettel már nem foglalkozott.
• Emlékezet: Életművét csak az 1990-es években kezdték el kutatni. Budapesten, az I. Országos Fotóhét rendezvényeként emlékeztek meg róla (A fotószakíró Brogyányi Kálmán címmel, 1998. márc. 31-én). Pozsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Kalligram Kiadó (2000. máj. 15-én) rendezett Brogyányi-emlékkonferenciát. Albertini Béla – a magyar szociofotó története kapcsán – fotószakírói munkásságáról írt monográfiát (2003-ban), Hushegyi Gábor esztétikai nézeteit, Kégli Ferenc pozsonyi könyvtárszervezői tevékenységét vizsgálta.
• A Sarló mozgalom lapja, a pozsonyi Vetés (1928–1929), a Magyar Diákszemle (1930) és a Forum szerkesztője (1931–1938).
• Főbb művei: Kisebbségi magyar küldetésünk. (Vetés, 1929)
  Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány. (Kazinczy Könyvtár. Kosice- Kassa, 1931)
  A Sarló jegyében. Többekkel. (Pozsony, 1932
  elkobozták)
  A fotográfia útja. (Forum, 1932)
  A fotográfia társadalmi jelentősége. (Korunk, 1932
  Fotográfozásról. Szerk. Bán András. Bp., 1982)
  A fény művészete. Vázlat. A címlap Moholy-Nagy László munkája. (Pozsony, 1933)
  A pozsonyi Képzőművészeti Egyesület 50 éves jubileumi kiállítása. (Magyar Írás, 1934)
  Szabó Dezső. (Magyar Figyelő, 1935)
  Gondolatok az absztrakt művészetről. (Forum, 1935)
  A visszatért és a Szlovákiában maradt felvidéki művészek. (Felvidéki Magyar Hírlap, 1939)
  Pálffy Péter festőművész. (A Képzőművészeti Egyesület művészkönyvei. Pozsony, 1940)
  A magyar művészet útja Szlovákiában. (Szlovákiai magyar művészek II. országos kiállítása. Kat. Pozsony, 1941)
  Magyar művészet Szlovákiában. (A szlovákiai magyarság élete. 1938–1942. Bp., 1942)
  A parasztművészet kérdése. A fotográfia társadalmi jelentősége. (Szlovenszkói küldetés. Csehszlovákiai magyar esszéírók. 1918–1938. Bratislava, 1984)
  Magyar művészet. (Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók. 1939–1945. Bratislava, 1986)
  A fény művészete. Vázlat. Az előszót Albertini Béla írta. (Hasonmás kiad. Pozsony, 2004).
  
• Irodalom: Farkas Zoltán: Művészet Szlovenszkón. (Nyugat, 1932)
  Keller Imre: Festőművészet Szlovenszkón. (Magyar Írás, 1932)
  Szalatnai Rezső: A fény művészete. (Magyar Figyelő, 1933)
  Balogh Edgár: Hét próba. (Kolozsvár, 1965)
  Gyimesi Kásás Ernő– Könnyű László: Külföldi magyar hivatásos képzőművészek. (New York, 1977)
  Albertini Béla: A Sarló szociofotós vonulata. (Pozsony, 1993)
  Sümegi Dezső: “Megsérült a hitem a ma élő magyarokban.” Adalékok B. K. életrajzához. (Fotóművészet, 1997)
  Hushegyi Gábor: B. K. művészetkritikai és művészetelméleti tevékenysége a művészettörténet és a hazai magyar nyelvű irodalomtörténet tükrében. (Eszmetörténeti és irodalomtörténeti hagyományok. Szerk. Mészáros András. Pozsony-Bratislava, 1997)
  Hushegyi Gábor: B. K. szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban. (Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2001)
  Albertini Béla: A fotószakíró B. K. (Pozsony, 2003).