Börzsönyi Arnold Károly (1856. máj. 14. Ják, Vas vm. – 1920. máj. 4. Győr): régész, muzeológus, bencés szerzetes.

• Belépett a bencés rendbe (1875. aug. 29.), ünnepélyes fogadalmat tett (1880. júl. 18.); a pannonhalmi bencés főiskola elvégzése után áldozópappá szentelték (1881. júl. 11.), a bp.-i tudományegyetem hallgatója (1882–1883).
• Életút: Pannonhalmán a rend másodkönyvtárosa (1881), hitszónok (1882), a győri bencés gimnázium r. tanára (1883–1917) és ideiglenes igazgatója (1912–1913). A győri városi régészeti gyűjtemény (= bencés főgimnáziumi régiségtár) vezetője (1883–1917), egyúttal a rend ideiglenes házfőnöke (1912–1913), betegsége miatt nyugalomba vonult (1917).
• Jelentős szerepet játszott Győr város és környéke régészeti feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a Dunántúl őskori és népvándorlás kori kutatásában. Győrött, a Széchenyi tér keleti felében, a Lloyd-épület alapjainak ásásakor római kori katonai diplomát hozott a felszínre (1885), szintén Győrött, az ún. Téglavető-dűlőben ötévi kitartó munkával avarkori temetőt tárt fel (1901), Nagybaráton, a kora vaskori halmokban fejedelmi temetkezést regisztrált (1907–1908), ill. Gyömörén honfoglalás kori csontvázas sírt tárt fel gazdag tárgyi anyaggal (1911). Polgárdiban, Zalavárott és Kilitiben is végzett ásatásokat. Muzeológusként az ő vezetése alatt a győri bencés gimnázium új épületében kialakította a műtárgyállomány új elhelyezési rendjét: a régiségtári anyagot elválasztotta a természettudományos gyűjteménytől. Feldolgozta és szakszerűen meghatározta a régiségtárban lévő római kori pénzeket (3826 db!), nemzetközileg is színvonalas állandó kiállítást rendezett be, ill. kiadta a gyűjtemény igen értékes katalógusát (1897). A gyűjtemény teljes tárgyi állományát összesen 35 közleményben dolgozta fel. A gyűjtemény részt vett az országos kiállításon (1885), sikerrel szerepelt a millenniumi kiállításon (Kiállítási Éremmel jutalmazták, 1896), a Párizsi Világkiállításon (1900) és a bécsi nemzetközi vadászati kiállításon (1910).
• Emlékezet: Győrött hunyt el, a gyászszertartást Fetser Antal megyéspüspök tartotta (1920. máj. 7-én); a helyi köztemetőben nyugszik. Szülőfalujában, Jákon emléktáblát helyeztek el (a jáki r. k. közösségi házon, 2003. márc. 21-én).
• Az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató-választmányának tagja. A Műemlékek Országos Bizottságának l. tagja.
• Főbb művei: Kalauz a győri Szent-Benedek-rendi főgymnasium régiségtárában. (Győr, 1897)
  A győri főgymnasium régiségtárának római érem- és pénzgyűjteménye. 1–2. Szerk. (Győr, 1900–1903)
  Győri temető a régibb középkorból. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
  Szent László-féle éremlelet Kiliti határából. (Numizmatikai Közlöny, 1903)
  Győri sírmező a régibb középkorból. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
  Római régiségek Győr belváros területéről. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
  Győr megyei emlékek a hallstatti korszakból. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
  Győr vármegye őstörténete. (Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1910)
  Őskori emlékek a győri múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
  Rómer Flóris Ferenc. (Győr, 1911)
  Gyömörei sírlelet a honfoglalás korából. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
  Rómer Flóris Ferenc. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrác. Bp., 1916).
  
• Irodalom: B. A. K. irodalmi munkássága. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrác. Bp., 1916)
  Uzsoki András: A győri és a Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. (Arrabona, 1965)
  Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999)
  Tóth László: B. A. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).