Ajtay Endre (1889. júl. 27. Marosvásárhely – 1964. márc. 16. Bp.): hadtörténész, honvédtiszt.

• A bp.-i Ludovika Akadémián hadnaggyá avatták (1911).
• Életút: Az I. vh.-ban csapattisztként frontszolgálatot teljesített (1914–1915), súlyos sebesülése következtében hadirokkanttá vált (1915), a bp.-i sajtóügyészség katonai szakértője (1915–1918), a Központi Honvéd Könyvtár ig.-ja (1935. máj.–1940. dec. 23.); közben ezredessé léptették elő (1938).
• 18–19. sz.-i magyar hadtörténelemmel, az I. vh. gyalogezredeinek történetével, Erdély hadtörténetével fogl. Novellákat is írt. Egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris), több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.
• Az MTA Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja (1935–1945).
• Főbb művei: A cs. és kir. székely gyalogezred története. 1883–1919. Kulla Jánossal. (Bp., 1931)
  A Magura Casinului védelme 1917 júliusában és augusztusában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
  A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története. 1914– 1918. (Szeged, 1933)
  A magyar huszár. Szerk. Többekkel. (Bp., 1936)
  Adatok II. Rákóczi Ferenc nemestestőrségének történetéhez. Okmánytár. (Hadtörténelmi Közlemények, 1938)
  A m. kir. 5. honvéd lovashadosztály a dobronoutzi ütközetben, 1915. június 25- én. (Hadtörténelmi Közlemények, 1940)
  Erdélyi ezredek a világháborúban. Többekkel. (Bp., 1941)
  A magyar gyalogság. Többekkel. (Bp., 1942)
  A magyar katona. 1–2. Főszerk. (Bp., 1942).