Böckh János, 1907-től nagysuri (1840. okt. 20. Pest – 1909. máj. 10. Bp.): geológus.

• Sz: Böckh Adalbert orvos. Fia: Böckh Hugó (1874–1931) geológus.
• A pozsonyi gimnáziumban (1850–1854), a pozsonyi főreáliskolában (1854–1855), majd az ausztriai kremsi mérnöki iskolában tanult (1855–1858); a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián bányamérnöki okl. szerzett (1862), a bécsi Földtani Intézetben geológus szaktanfolyamot végzett (1864–1866), egyúttal a bécsi tudományegyetem és a műegyetem hallgatója is (1864–1865). Az MTA tagja (l.: 1876. jún. 8.).
• Életút: A stájerországi eisenerzi bányamérnökség (1862–1863), a reichenaui hirschwangi hengermű mérnök–gyakornoka (1863–1864), majd F. Fötterle főgeológus vezetésével végiglátogatta Magyarország, Csehország, Morvaország és Nyugat-Galícia bányáit (1865– 1866). A bécsi cs. és kir. pénzügyminisztérium bányászati osztályának tisztviselője (1866–1867), a pesti magyar kir. pénzügyminisztérium elnöki osztályának titkára (1867–1868), t. fogalmazója (1868–1869). A Földtani Intézet segédgeológusa (1869–1871), első osztálygeológusa (1871–1872), főgeológusa (1872–1882), igazgatója (1882–1908), osztálytanácsosa (1872– 1902), miniszteri tanácsosa (1902–1908).
• A magyarországi kőolajkutatás elindítója, a geológiai szintezés és térképezés területén munkássága úttörő jelentőségű. Az ország rendszeres földtani térképezésének kezdeményezője. Vezetésével készült el Magyarország első egymilliós méretarányú áttekintő földtani térképe (Magyarország geológiai térképe, 1896). Műveiben főként a Bükk, a Déli-Bakony és a Mecsek hegység földtani és őslénytani viszonyaival fogl., ill. irányította a Pécs város vízellátását szolgáló hidrogeológiai kutatásokat.
• Emlékezet: Ő fedezte fel a Balaton-felvidék felsőőrsi lejtőjén található egykori kőnyerő helyet (Forrás-hegy, 1890-es évek vége), amelyet Magyarország első földtani alapszelvényeként tartanak nyilván. Szobrát a Magyar Állami Földtani Intézetben állították fel (márvány, domborműves mellszobor, Stróbl Alajos alkotása, 1917). Pécsett utca őrzi emlékét (Böckh János utca).
• A Magyarhoni Földtani Társulat első titkára (1892–1895), elnöke (1895–1901), t. tagja (1901). A Magyar Földrajzi Társaság t. tagja (1897).
• Elismerés: Vaskoronarend (1896), Szent Szaniszló-rend (1898), Szabó József-emlékérem (elsőként, 1900).
• A Földtani Közlöny (Koch Antallal, Sajóhegyi Frigyessel, 1873) és a M. Kir. Földtani Intézet jelentéseinek szerkesztője (1903–1908).
• Főbb művei: Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg und Herencsény. (Wien, 1866)
  Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. (Wien, 1867)
  A Bakony déli részének földtani viszonyai. (Pest, 1871–1874)
  Fóth–Gödöllő–Aszód környékének földtani viszonyai. (Pest, 1872)
  Die geologischen Verhältnisse des südlichen Theiles des Bakony. (Pest, 1873–1874)
  Brachydiastematherium transilvanicum. Egy új Pachyderma-nem Erdély eocén rétegeiből. (Bp., 1875
  németül is)
  Pécs város környékének földtani és vízi viszonyai. (Bp., 1876
  németül is)
  Adatok a Mecsek hegység és dombvidéke jura korabeli lerakódásának ismertetéséhez. 1–2. (Bp., 1880–1881
  1. stratigraphiai rész, akadémiai székfoglaló is. Elhangzott: 1880. ápr. 19.
  megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. Bp., 1880
  kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1880)
  Geologische und Wasser-Verhältnisse der Umgebung der Stadt Fünfkirchen. (Bp., 1881)
  A m. kir. földtani intézet s ennek kiállítási tárgyai. (Bp., 1885
  németül is)
  Adatok az Iza völgye felső szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani, petróleumtartalmú lerakódásokra. (Bp., 1894)
  A Háromszék megyei Sósmező és környékének geológiai viszonyai, különös tekintettel az ottani, petróleumtartalmú lerakódásokra. (Bp., 1895)
  A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon. 1774–1896. (Földtani Közlöny, 1897)
  A magyar korona országainak területén mívelésben és feltárófélben lévő ásványok előfordulási helyei. Gesell Sándorral. (Bp., 1899
  németül is)
  Vélemény Pécs szabad kir. város és környéke forrásvizei ügyében. (Pécs, 1900)
  A Magyar Királyi Földtani Intézet. Szontagh Tamással. (Bp., 1900)
  A petróleumra való kutatások állása a magyar szent korona országaiban. (Bp., 1908)
  Néhány rhaetiai kori kövület Rezi vidékéről. Lóczy Lajossal. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. Bp., 1912
  németül: Bp.–Wien, 1912).
  
• Irodalom: Szontagh Tamás: B. J. élete és munkálkodása. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1910)
  Schafarzik Ferenc: B. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1914)
  Papp Károly: Megemlékezés B. J. volt elnökünkről. (Földtani Közlöny, 1940)
  Eligius Róbert: B. J. (Hidrológiai Tájékoztató, 1965)
  Csiky Gábor: B. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1984)
  Vitális György: B. J. és Böckh Hugó szerepe a magyar geológiában. (Földtani Közlöny, 1993)
  Hála József: A Földtani Intézet atyja: B. J. (Természetbúvár, 1995).