Bibó István (1), id.; barátosi (1877. júl. 23. Kecskemét – 1935. szept. 10. Szeged Temetés: szept. 12. Kiskunhalas): etnológus, filozófus, könyvtáros.

• Régi kiskunhalasi eredetű református nemesi családból származott. Sz: Bibó István (1833–1910) jogász, kúriai bíró, Talányi Vilma. F: Graul Irén (1889–1979). Felesége húga, Graul Adrienne (1895–1973) Borbíró Virgil (1893–1956) építész, az MTA tagja felesége. Fia: Bibó István, ifj. (1911–1979) jogász, politológus, szociológus, az MTA tagja; leánya: Bibó Irén. Unokája: Bibó István, legifj. (1941–) művészettörténész.
• A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1909).
• Életút: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1910–1924); közben irányította a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének felszámolását (1919–1920), az iskolán kívüli népművelés országos felügyelője (1922–1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Könyvtárának igazgatója (1924–1935).
• Filozófiával, etnológiával, néplélektannal, népműveléssel és könyvtári kérdésekkel foglalkozott. Különösen értékes könyvtárszervezői tevékenysége, amelynek eredményeként a szegedi egyetemi könyvtárat korának egyik jelentős társadalomtudományi szakkönyvtárává fejlesztette, tudatosan gyűjtötte a legmodernebb kortárs német és angol nyelvű szociológiai műveket. Könyvtárigazgatóként jelentős szerepet játszott a kibontakozó falukutató mozgalom szervezésében. Etnológusként elsősorban a számok és számrendszerek kialakulását és fejlődését vizsgálta a történelem előtti népek, majd a nomád népek, különösképp a pogány és kora középkori magyarság életében. Filozófusként a pszichológia és a filozófia határterületeit vizsgálta: pszichologizáló jellegű monográfiát írt Friedrich Nietzschéről.
• Emlékezet: Szegeden élt és tevékenykedett, feleségével együtt a kiskunhalasi családi sírban nyugszik.
• A Magyar Néprajzi Társaság tagja (1910-től). A Magyar Társadalomtudományi Társulat alapító tagja (1922-től), alelnöke (1922-től), t. tagja (1934-től).
• A Társadalomtudomány c. folyóirat alapító szerkesztője (1921–1924), társszerkesztője (1924–1935), a Szegedi Tudományos Könyvtár c. sorozat társszerkesztője (1927–1928), a Népünk és Nyelvünk c. folyóirat alapító szerkesztője (1929–1935).
• Főbb művei: Az érzéki megismerés természete. Egy. doktori értek. (Bp., 1909)
  A megismerés új magyarázata. (Bp., 1914)
  Nietzsche. Tanulmány. (Modern Könyvtár. 501–504. Bp., 1916)
  A pszichológia általános elvei. (Bp., 1916)
  A számok jelentése és a gondolkodás alapformáinak története. (Néplélektani dolgozatok. 1. Bp., 1917)
  A magyarság és a magyar társadalom jelleme. (Bp., 1924)
  A primitív ember világa. (Szegedi tudományos könyvtár. 2. Szeged, 1927)
  Könyvtáraink racionalizálása. (Széphalom Könyvtár. 20. Szeged, 1930
  új kiad. A szegedi egyetemi könyvtár 12 éve. Szeged, 1933)
  Földrajzi szempontok a magyar lélek mai megítélésében. (Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. Szeged, 1930)
  Nomád népek lángelméi. Árpád. (Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. Szeged, 1932)
  Nomád népek lángelméi. Géza és Sarolt. (Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. Szeged, 1933)
  A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében. – A számok jelentése a IX–XIII. századi magyarság történetében. (Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára. Szeged, 1935)
  A számok jelentése és a gondolkodás alapformáinak története. Hasonmás kiad. Az utószót írta Stefány Judit. (Régi magyarság. 1989)
  Nietzsche. Tanulmány. Hasonmás kiad. (Reprint ex Hungaria. Bp., 1992).
  
• Irodalom: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1935. szept. 12.)
  Mészöly Gedeon: B. I. (Népünk és Nyelvünk, 1935)
  Ortutay Gyula: B. I., az etnológus. (Népünk és Nyelvünk, 1935)
  Szombatfalvy György: B. I. (Társadalomtudomány, 1935)
  G. B.: B. I. (Ethnographia, 1936)
  Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
  Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. (Szeged, 1992)
  Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
  Magántörténelem. Marót Károly és a Bibó család levelezése. 1927–1960. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Holmi, 1997)
  Pénzes Ferenc: Idősebb B. I. filozófiai és népjellemtani munkássága. (A szabadság kis körei. Tanulmányok B. I. életművéről. Bibliográfiákkal. A bibliográfiákat összeáll. Péter László és Szilágyi Mihály. Szerk. Dénes Iván Zoltán. (Bp., 1999).