Bezzegh László (1917. aug. 19. Lugos – 1990. máj. 27. Zalacsány): erdőmérnök.

• Sz: Schlemender Katalin. Apja középiskolai tanár volt.
• Szombathelyen éretts. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1948), Svájcban fotogrammetriai szakmérnöki vizsgát tett (1949), a műsz. tudományok kandidátusa (1966).
• Életút: A II. vh.-ban a Légierőnél szolgált (1938–1941), majd a Magyar Aero Szövetségben haderőn kívüli repülőgépvezető (1941–1942), Marosvásárhelyen az erdélyi sportrepülés vezetője (1942–1944), a szövetség feloszlása után harcoló alakulathoz helyezték át (1944–1945). A bp.-i erdőközpont műszaki főosztályának előadója (1948–1949), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) alapítója, az Erdőrendezési Osztály vezetője (1949–1950). A Honvéd Térképészeti Intézet Fotogrammetriai Osztályának vezetője (hadmérnök őrnagyi rangfokozatban, 1950–1953), egyúttal a Tudományos Osztály és a Könyvtár vezetője is (1951–1953). A Magyar Optikai és Finommechanikai Vállalat, ill. az Optikai Kutató Intézet Optikai és Finommechanikai Kutatólaboratóriumának tud. munkatársa (1953–1957), a Magyar Optikai Művek (MOM) önálló konstruktőre (1957–1963). A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Földméréstani Tanszék egy. docense (1963. szept. 1.–1965. júl. 31.), egy. tanára (1965. aug. 1.–1979. júl. 31.) és a Tanszék vezetője (1963–1979); közben az Erdőmérnöki Kar dékánja (1969–1971). A BME Hadmérnöki Kar mb. előadója, c. egy. docense (1953–1955). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1964–1966).
• A magyarországi erdészeti fotogrammetriai térképezés úttörője, először fogl. a fotogrammetria erdőrendezési felhasználásával. Az első összefoglaló magyar fotogrammetriai és fototopográfiai könyv szerzője. Nemzetközileg is jelentős geodéziai műszerfejlesztő tevékenysége. Korszerű redukáló tachimétert és kördiagram-tachimétert szerkesztett. Kidolgozta a radiális ortoszkópiai kiértékelő eljárás elvét és a megvalósított műszer szerkezeti felépítésének tervét. Közúti baleset áldozata lett.
• Az MTA Geodéziai Bizottsága tagja (1967-től), az MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesület soproni csoportjának elnöke (1970- től). Az Országos Béketanács tagja (1969-től); az Országos Erdészeti Főigazgatóság szaktanácsadója.
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1978). A Brüsszeli Világkiállítás aranyérme (a Te–D1 teodolit nevű műszeréért, 1958), Kossuth-díj (Schinagl Ferenccel, a geodéziai műszerek fejlesztéséért, valamint a C-típusú teodolit konstruálásáért, 1960); Lázár Deák-emlékérem (1970).
• Főbb művei: A fényképmérés erdészeti felhasználása. (Erdészeti Lapok, 1949)
  Fototopográfia. I–IV. Egy. jegyz. (Bp., 1952–1953)
  Erdőbecsléstan. Erdőgazdasági technikumi tankönyv. (Bp., 1953
  8. kiad. 1959
  új kiad. 1963)
  Fototopográfia. A fényképmérés térképészeti felhasználása. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
  Redukáló tachiméter körívek között történő lécleolvasással. Kand. értek. (Bp., 1965)
  Földméréstan. 1–2. Egy. jegyz. (Sopron, 1965)
  A fotogrammetria korszerű irányai. (Bp., 1966)
  Erdészeti fotogrammetria. Egy. tankönyv. (Sopron, 1967)
  A fotogrammetria alkalmazása az erdőgazdálkodásban. Egy. tankönyv. (Sopron, 1967)
  A fotogrammetria legújabb eljárásai és műszerei. Egy. tankönyv. (Bp., 1972)
  Ortogonális vetítés optikai úton. (Geodézia és Kartográfia, 1975)
  Sztereoszkópikus kiértékelőműszer két síkban fejtett térkoordináta-rendszerrel. (Erdészeti és Faipari Tudományos Egyetem Közleményei, 1975).
  
• Irodalom: Bácsatyai László: In memoriam B. L. (Erdészeti Lapok, 1991)
  Pápai Gábor: Gyökerek és lombok. Erdészportrék. II. (Barcs, 2000)
  Szabó Gyula: B. L. (forestpress.hu, 2008).