Beznák Aladár (1901. aug. 31. Szatmárnémeti, Szatmár vm. – 1959. júl. 17. Montréal, Kanada): orvos.

• Sz: Beznák Aladár, Toperczer Ilona. F: Hortobágyi Margit biológus.
• A debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1924); Cambridge-ben (1925–1926) és Londonban Rockefeller-ösztöndíjas (1926–1927), belföldi kutatási ösztöndíjas (1935); az élettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az MTA tagja (1.: 1945. márc. 30.; r.: 1946. dec. 19.; ig.: 1946. dec. 19.; illegális külföldre távozása miatt kizárták: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
• Életút: A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani Intézete tanársegéde (1927–1932) és az élettan magántanára (1932-től). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az élettan ny. rk. (1932–1937), ny. r. tanára (1937–1946); egyúttal az Élettani Intézet igazgatója (1932–1946) és az Orvostudományi Kar dékánja is (1945–1946); a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1946–1948). Svédországba távozott (1948), Stockholmban, majd Londonban élt (1948-1954), az ottavai egyetem élettani intézetének igazgatója (1954–1959).
• Az anyagcsere élettani kérdéseivel fogl., nemzetközileg is jelentősek táplálkozás-élettani kutatásai, a táplálkozás és a nemzetgazdaság közötti összefüggésekkel kapcsolatos megállapításai. Később feleségével, Hortobágyi Margittal együtt a mellékvese működésmódja és a szív alkalmazkodóképessége tárgykörében végzett értékes kutatómunkát. Vizsgálta még a mellékvese kórélettanát, a gyomormozgás mechanizmusát, ill. Magyarországon az elsők között vizsgálta az edzés élettanát.
• Emlékezet: Emlékét őrzi a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tanácsa által alapított Beznák Aladár-emlékérem és -jutalomdíj (az élettan területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára, 2000).
• A Magyar Természettudományi Társulat Élet- és Kórtani Szakosztályának elnöke (1941–1946).
• Főbb művei: A parathyreoidák fiziológiájának mai állása. (Bp., 1929)
  A tudomány és a jövő. (Debrecen, 1929)
  A gyomor mozgásainak mechanizmusa. (Bp., 1930)
  Der Einfluss der Galle auf die Resorptions des Calciums. (Berlin, 1931)
  A nyugvó és működő izmok guanidin tartalma. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái. Tihany, 1931)
  On the Mechanism of the Autacoid Function of Parasympathetic Nerves. (London, 1934)
  A szervezet koordináló működései. (Bp., 1934)
  Élettani gyakorlatok. (Bp., 1936)
  Pavlov Iván. (Természettudományi Közlöny, 1936)
  A mellékvese kórélettana. (Bp., 1938
  Debrecen, 1939)
  A táplálkozás-élettan újabb eredményeinek népegészségügyi vonatkozásai. (Népegészségügy, 1938)
  Orvosi élettan. I–II. Egy. tankönyv. (Bp., 1938–1941)
  A vitaminok és az idegrendszer. (Bp., 1940)
  A kukorica kenyér tápértéke. (Bp., 1941)
  Az edzés élettana. (Bp., 1942)
  A táplálkozásélettan újabb eredményeinek várható hatása a nemzetgazdaságra. (Bp., 1942)
  Élelmianyagok élettani értékmérése. Csáky Tihamérral. (Bp., 1942)
  Különböző zsírok és olajok táplálkozásélettani értékmérése fehér patkánnyal. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. – A repceolaj és néhány készítményének táplálkozásélettani értéke. Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal, Hajdú Istvánnal. (Népegészségügy, 1943)
  A százéves működési áram. (Bp., 1944)
  Albino patkányok növekedése, élelem- és vízfogyasztása különböző zsírtartalmú étrendeken nyugalomban és kényszerű testi munka alatt. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 19.)
  Az acetylcholin mint ingeranyag béka harántcsíkos izmában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. ápr. 26.)
  A Study of the Mechanical Response of Striated Frog’s Muscle in Relation to the Theory of Impulse Transmission by Acetylcholine. Gáspár-Ráday Zsuzsannával. (Archiva Biologica Hungarica. Tihany, 1948).
  
• Irodalom: Salánki János: 40 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1967).