Beszédes József; Beszédes Kiss (1787. febr. 13. Magyarkanizsa, Bács-Bodrog vm. – 1852. febr. 28. Dunaföldvár, Tolna vm.): mérnök.

• Sz: apja Magyarkanizsa város bírája volt. Fia: Beszédes Kálmán (1839–1893) festőművész, tűzoltótiszt és Beszédes Frigyes honvédtiszt, alezredes.
• Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban és Temesvárott végezte, a pesti egyetemen mérnöki szigorlatot (1810) és okl. (1813), bölcsésztudori okl. szerzett (1819). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).
• Életút: A Sárvízi Nádor Csatorna Társulat mérnöke (1811–1814), Komárom, Nyitra, Pozsony, Tolna és Vas bármegyék uradalmi mérnöke és folyószabályozási mérnöke (1814–1816). A Sárvíz folyó szabályozásának igazgató mérnöke (1816–1825), Ausztriában dolgozott (1827–1828). A Fejér- és Fekete-Kőrös és kisebb mellékfolyói szabályozásának igazgató mérnöke (1835–1848), a pest–szolnoki központi vasút igazgatója (1848–1849).
• A reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatainak irányítója, a komplex vízgazdálkodás magyarországi úttörője, a korszak egyik legjelentősebb mérnöke, a Magyar Tudós Társaság első mérnök tagja. Pályájának kezdetén több nyugat-magyarországi és felvidéki vármegyében részt vett kisebb folyók szabályozásában, völgyek kiszárításában, vízimalmok építésében. Később tervei szerint hajtották végre a Sárvíz folyó szabályozását, egyúttal a folyó szabályozása kapcsán megépítette a Duna baja–bátai szakaszának egységes árvízvédelmi töltéseit (ezzel 120 ezer hold ármentesítését biztosította, amellyel megvetette a Sárköz gazdasági felemelkedését, 1820–1825). Sikerei után megbízták a Sió és a Kapos folyók szabályozásával, ill. elsőként dolgozott ki rendezési tervet a Balaton vízszintjének csökkentésére. Javasolta a Duna medrében, a Vaskapunál a hajózást gátló kőszirtek szétrobbantását, ez ügyben gr. Széchenyi Istvánnal a Dunán Galacig, onnan tovább, Konstantinápolyig hajózott (1830), útja után elsőként tett javaslatot az Al-Duna szabályozására (1830). Az 1830-as években a Kőrösök és mellékfolyóit vizsgálta: megépítette az első magyarországi ipari csatornát (a József nádor-malomcsatornát, a Fehér-Kőrösön, 1832–1840). Nevéhez fűződik egy mély bevágású, több célra hasznosítható Duna–Tisza-csatorna terve, amelynek megépítésére az Országgyűlés törvényt is hozott (1840; az rt. megalakult, de a tervek nem valósultak meg). További tervei között szerepelt még a Hanság és a Fertő-tó vízrendezése, valamint a Felső-Tisza völgyének árvízvédelmét biztosító ún. kerecsen-komorói átmetszés megvalósítása. Vasútépítéssel is úgy foglalkozott, hogy elsősorban a vasútra káros hatású vízfolyásokat vizsgálta: ezért vett részt az ausztriai Leopoldschlagtól Lertig építendő vasútvonal kitűzésében (1827–1828), ill. vállalat el a forradalom és szabadságharc idején a pest–szolnoki központi vasút igazgatóságát (1848–1849). Dolgozatainak döntő többségét már magyar nyelven írta, munkáival sokat tett a magyar műszaki nyelv megalapításáért.
• Emlékezet: Dunaföldvárott hunyt el, a helyi Fehérvári úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007. máj. 22-én). Hátrahagyott kézirataiból a Pesti Napló (1857) és a Magyar Mérnök Egylet Közlönye közölt részleteket (1868). Portréja a Vasárnapi Ujságban jelent meg (1866). Róla nevezték el a dunaföldvári Beszédes József hidat (Kossalka János tervei nyomán épült: 1928–1930-ban, a visszavonuló német csapatok felrobbantották: 1944. nov. 14-én, újjáépült a II. vh. után Faber Gusztáv tervei alapján). Emlékére Dunaföldvár központi terén szobrot állítottak (Kliegl Sándor alkotása, 1993). Siófok Fő terén bronz mellszobra látható Vígh Tamás alkotása, 1999), s szintén itt működött a Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum is (Vígh Tamás szobra eredetileg a Beszédes- emlékkiállítás megnyitására készült el, felavatták: 1963. máj. 18-án, a múzeum megszűnése után, 1999-ben szállították át a mai helyére). A múzeum a Magyar Vízügyi Múzeum siófoki állandó kiállításaként működött. Siófokon, évenként, vitorlázásban Beszédes József-emlékversenyt is rendeznek. Szobra látható még Szarvason (mészkő mellszobor, Seregi József alkotása, 1970) és Székesfehérvárott, a helyi Vízügyi Igazgatóság parkjában (szintén mészkő mellszobor, Bolgár Judit alkotása, 1973). Székesfehérvárott, a róla elnevezett Beszédes József téren emlék domborművét is elhelyezték (márvány és alumínium, Székely János Jenő alkotása, felavatták: 1991. jún. 26.). Róla nevezték el – többek között – a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontot, a siófoki és a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola (valamennyi iskolában emléktábláját is elhelyezték, s évente Beszédes-emléknapokat is rendeznek). Utca őrzi emlékét a fenti városokon kívül még Kaposvárott is. Emlékére a Tolna Megyei Önkormányzat Beszédes József-díjat alapított (1991-ben; először 1992-ben adták át).
• Főbb művei: Mappa regulationem flu viorum Sárvíz, Kapos et Sio, ostrique lacus Balaton cum exsiccata his adja cente antea inundata regione exhibens. (Pest, 1825)
  A mezei gazdaságra, mesterségekre és kereskedésre alkalmaztatott inzsenirségről. (Tudományos Gyűjtemény, 1830)
  A Duna világkereskedési és mocsárkiszárítási tekintetben. – Vizi természeti törvény próbául. (Tudományos Gyűjtemény, 1831)
  Magyarországi hydrotechnikából próbául. (Sas, 1831)
  Rendezési terve a ’Sió folyónak és Balaton tavának… Szerzették, s végzették B. J., Halász Ignác, Póka Antal, Vörös László. (Veszprém, 1834)
  Magyarországi hajós folyó nagy ágozat. (Tudományos Gyűjtemény, 1836)
  Kolosvártól Gréczig hajózható országos nagy csatorna tervének és a földszín s folyóvízágy ótalmi elvének előadása. Egy nagyméretű kihajtható táblával. (Tudományos Gyűjtemény, 1839)
  Mérnöki irányzatok. Kihajtható két térképpel és egy táblával. (Pest, 1843)
  Duna–Tiszai hajózható csatornáról. (Pest, 1844)
  A duna–balatoni hajózási csatorna terve. (Pesti Napló, 1857. 28.)
  Böngészet néhai B. J. irományaiból. (Magyar Mérnök Egylet Közlönye, 1868).
  
• Irodalom: Molnár Pál: B. J. életrajza. (Magyar Mérnök Egylet Közlönye, 1869)
  Sárközi Imre: Régibb vízimérnökeink életéből. (Bp., 1897)
  Lósy Schmidt Ede: B. J. sajátkezű jegyzetei az 1833-i Geographical Annual-ban. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1920)
  Kenessey Béla: B. J. emlékezete. (Vízügyi Közlemények, 1933)
  Fodor Ferenc: B. J. (Vízügyi Közlemények, 1952)
  Károlyi Zsigmond: B. J. élete és működése. Művei bibliográfiájával. (Műszaki tudománytörténeti kiadványok. 1. Bp., 1953)
  László Ferenc: B. J., a reformkor kiváló vízimérnöke. (Vízgazdálkodás, 1963)
  Ihrig Dénes: B. J. (Hidrológiai Tájékoztató, 1964)
  Károlyi Zoltán–Károlyi Zsigmond–Vázsonyi Ádám: A magyar vízszabályozás története. (Bp., 1973)
  Károlyi Zsigmond: B. J. Megemlékezésül halálának 125. évfordulójáról. (Vízgazdálkodás, 1977)
  Bencze Géza: B. J. a Kapos szabályozásáról és az elkészült csatorna fenntartásáról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1978)
  Kalapis Zoltán: B. J. magyarkanizsai emlékei. – Góg Imre: Kétszáz éve született B. J. vízépítő mérnök. (Magyar Vízgazdálkodás, 1986)
  Fejér László: B. J. maga által leírt élete. – P. Károlyi Zsigmond: Beszédes Kiss József. – Szőkéné F. Erzsébet: B. J. emlékére. (Vízügyi Közlemények, 1987)
  Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és B. J. (Hidrológiai Közlöny, 1987)
  Bratán Mária: B. J. szerepe a Sárvíz szabályozásában. (Hidrológiai Közlöny, 1988)
  Fejér László: B. J. – a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke. (Hidrológiai Közlöny, 1996)
  Bukovszky György: B. J. sárvízi alapsíkja. (Hidrológiai Tájékoztató, 1998)
  Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. A–Gy. (Újvidék, 2002)
  Kurucz Miklós: B. J. (Az Európai Unió agrárgazdasága, 2007).
  
• Megjegyzés: Révai Lexikon téves születési adat: 1786. febr. 12. A téves adat, mint Kalapis Zoltán kiderítette fiától Beszédes Frigyestől ered, s először Sárközi Imre közölte, majd ez a téves adat került fel még siófoki szobra talapzatára is. Kalapis terítette ki a születési és a halálozási adatot is a kanizsai anyakönyv alapján. *ÚMÉL I. és az MTA tagjai I. téves születési adat: 1787. febr. 12. és téves halálozási adat is: 1852. febr. 29.!