Bella István (1940. aug. 7. Székesfehérvár – 2006. ápr. 20. Bp. Temetés: 2006. máj. 10. Farkasrét): költő, műfordító.

• Sz: Bella István (†1944) tanító, Joó Sarolta betanított munkás. Apja karpaszományos tisztként elesett a II. vh.-ban. Elvált. Élettársa: Zayzon Márta. Fia: Bella Balázs; nevelt gyermekei: Földvári Anna és Földvári Balázs.
• Gyermekkorát Sárkeresztúron töltötte. A székesfehérvári József Attila Gimnáziumban éretts. (1958), az ELTE BTK-n magyar– könyvtár szakon tanult (1959–1964), államvizsga előtt abbahagyta tanulmányait (1964).
• Életút: Bokodon népművelő (1961–1962), az ELTE ÁJTK-n könyvtáros (1964–1965), a Tiszta szívvel c. folyóirat szerkesztője (1965), a Ganz-Mávagban könyvtáros (1965–1968), műfordítói ösztöndíjasként Lengyelországban élt (1968-tól). Szabadfoglalkozású író (1968–1970), a Magyar Papír újságírója (1970–1978), az Élet és Irodalom munkatársa, főmunkatársa, rovatvezetője (1978–1991), a Magyar Napló c. folyóirat rovatvezetője (1994-től).
• Tizennégy éves korában jelent meg első verse, a Hazafelé a Fejér megyei napilapban, az 1960-as évektől már rendszeresen közli verseit az Új Írás és a Napjaink, részt vett a Tiszta szívvel c. antológiában. A Hetek költői csoportjának tagjaként indult, korai költészetében meghatározó szerepet játszott József Attila és Juhász Ferenc munkássága, ill. a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv, valamint a modern, 20. sz.-i irányzatok együttes hatása. Első verseskötete (Szaggatott világ, 1966) élményeit még a falusi gyermekkor alaprétegei és a nehéz árvasors gyötrelmei befolyásolták. Az 1970-es évek közepéig műveiben a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelennek meg költészetében. Kedveli az archaizmusokat, a folklórt, az önfeledt szójátékokat, az alliterációkat, a rokon hangzású szavakat. Későbbi költészetét is a gazdag élményvilág és elmélyült gondolatiság, a nyelv, a versformák kiváló ismerete, formagazdagság, zeneiség és érzékletesség jellemzi. Nyelvteremtő erejét, játékosságát, archaizálását, a magyar irodalom értékeit őrző és gazdagító képességét számos műformában bizonyította. Néhány verse (pl. Sárkeresztúri ének; Halotti beszéd; Önarckép; Igék és igák) a kortárs magyar líra klasszikusa. Szeretkezéseink c. költeményében az élet rendező elvét láttatja, az Emberi délkörön (1982) c. kötetében közölt Tudsz-e még világul? c. műve a Kalevalára emlékeztet. Különösen értékesek gyermekversei (Áni Máni-sorozat), ill. zenei igénnyel megírt művei, amelyek közül is kiemelkedik a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott A csodaszarvas c. lírai oratórium (1996) és a Margit-passió (2000). Műfordítói munkássága is jelentős, elsősorban a finnugor népek folklórját tolmácsolta, valamint kortárs lengyel, román és délszláv költőket fordított. A rendszerváltozás után a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott.
• Emlékezet: Érden élt és alkotott, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Emlékére Érd városa és a Magyar Írók Szövetsége Bella István-díjat alapított (2007-ben; először 2008-ban adták át, az első díjazott Zsille Gábor volt). A díjat évente az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban adják át (a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett gálaünnepségen, jan. 22-én).
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Írók Szövetsége választmányi tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002-től). – Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994).
• Elismerés: KISZ Díj (1969), József Attila-díj (1970 és 1986), Az Év Könyve Jutalom (1988), Déry Tibor-díj (1988), Jósika Miklós-díj (1990), Magyar Művészetért Díj (1992), A Magyar Honvédség és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1993, 1995, 1996), Horizont Díj (1996), Arany János-díj (2000), Kossuth-díj (2001), Versgondnok Díj (2003), Székely Bicskarend Díj (2004).
• F. színpadi művei: Testamentom. Oratórium. Tolcsvay Lászlóval. (Bem.: Honvéd Együttes, 1992)
  Áni Máni. Zenés mesejáték. (Bem.: Honvéd Kamaraszínház–székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1993)
  Mesenaptár. Kamaraműsor gyerekeknek B. I. műveiből. (Bem.: Honvéd Együttes, 1994)
  A csodaszarvas. Lírai oratórium. Novák Ferenccel, Rossa Lászlóval. (Bem.: Szegedi Szabadtéri Játékok–Nemzeti Színház, 1996)
  Margit-passió. Zenés színpadi legenda két részben. (Bem.: Székesfehérvári Vörösmarty Színház–Pannon Várszínház, 2000).
  Főbb művei: Szaggatott világ. Versek. (Bp., 1966)
  Az ifjúság múzeuma. Versek. (Bp., 1969)
  Hetedik kavics. Versek. (Bp., 1975)
  Igék és igák. Versek. (Bp., 1977)
  A zöld pizsamabéka. Gyermekversek. Ill. Kovács Péter. (Bp., 1979)
  Emberi délkörön. B. I. versei. (Bp., 1982)
  Az ég falára. Vál. versek. (Bp., 1984)
  Az megmarad. A Hetek versei. Vál., szerk., az utószót írta Zimonyi Zoltán. (Miskolc, 1985)
  Áni Máni naptára. Gyermekversek. Ill. Kovács Péter. (Bp., 1985)
  Az arcom visszakérem. Versek. (Bp., 1987)
  KépSzavak. Szövegek Szebeni András fotóihoz. Fotóalbum. (Bp., 1988)
  Sárkeresztúri ének. Versek. Bibliofil kiad. (Poesis Hungarica. 2. Békéscsaba, 1989)
  Arccal a földnek. Versek. (Bp., 1991)
  Testamentom. Versek. (Bp., 1992)
  Szeretkezéseink. Régi és új szerelmes versek. (Bp., 1996
  2. kiad. 1997
  3. kiad. 1999)
  Ábel a sivatagban. Versek. (Bp., 1998)
  Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek. (Bp., 1999)
  Margit-passió. (Székesfehérvár, 2000)
  Más ég, más föld. A Hetek költőinek antológiája. Szerk., az utószót írta Jánosi Zoltán. (Miskolc, 2001)
  Áni Máni, a zoknihalász. Gyermekversek. Ill. Kovács Péter. (Bp., 2001)
  Szebeni András: Székesfehérvár. Látott dolgok… Fotóalbum. Szerk. Máté András. B. I. írásával. (Pécs, 2003)
  Szebeni András: Szeged. Látott dolgok… Fotóalbum. Szerk. Máté András. B. I. írásával. (Pécs, 2004)
  Mintha tükrök között beszélnék. Hátrahagyott versek és műfordítások. Szerk. Hegedős Mária. (Miskolc, 2007)
  Áni Máni rádiózik. Gyermekversek. Virág Panni rajzaival. (Timp széptár. Bp., 2008)
  Aki ivott az ég vizéből. Interjú, versek, fotók. A riporter Zsille Gábor, a kísérő tanulmányt írta Bakonyi István. (Bp., 2009)
  szerk.: Tanka János: És hittem egy szál napsugárban. Vál. versek. Vál., szerk. (Aba, 1992)
  Verskarácsony. Karácsonyi versek. Antológia. Szerk. Ill. Borsos Miklós. (Bp., 1999)
  Verskarácsony. 2002. Mai magyar költők karácsonyi ajándéka. Szerk. Ill. Borsos Miklós, Halassy Csilla, Kő Pál. (Bp., 2002)
  Steinné Gruber Katalin: Vágyködben sejlő Aranyhíd. Versek. Vál., szerk. (Leányfalu, 2002)
  ford.: Miezelaitis, Eduardas: Kardiogram. Vál. versek. Vál. Bolgár Magda. Ford. Többekkel. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., 1967)
  Lucien Blaga versei. Vál. Zirkuli Péter. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1979)
  Hozott isten, holdacska! Finnugor varázsigék, imádságok, siratók. Vál., szerk., az utószót írta Bereczky Gábor. Ford. Többekkel. (Bp., 1979)
  Leszállt a medve az égből. Vogul népköltészet. Vál., szerk., az utószót írta Kálmán Béla. Ford. Többekkel. (Bp., 1980)
  Egy égbolt alatt. Szovjet-orosz költők. Vál., szerk. E. Fehér Pál, Kelemen Gyula. Ford. Többekkel. (A szovjet irodalom könyvtára. Bp., 1981)
  Cyprian Norwid versei. Vál., szerk. Kovács István, az utószót írta Bojtár Endre. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1982)
  Nowak, Tadeusz: Királyság. Versek. Vál., az utószót írta Kerényi Grácia. Ford. Többekkel. (Bp., 1984)
  Gilevszki, Paszkal: A dal élete. Vál. versek. A verseket a szerző válogatta. Ford. Többekkel. (Bp.–Újvidék, 1985)
  Matevszki, Mateja: Eső. Versek. Vál., az utószót írta Gilevszki, Paszkal. Ford. Többekkel. (Bp.–Újvidék, 1986)
  Itámár Jáoz-Keszt versei. Az utószót Mezei András írta. Ford. Többekkel. (Új Pegazus. Bp., 1989)
  Galczynski, Konstanty: Búcsú az utcalámpáktól. Versek. Ford. (Bp., 1995)
  Hú-péri-hú Öreg. Vogul és osztják teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek. Ford. Kő Boldizsár illusztrációival. (Horizont Könyvek. Bp., 1996)
  Jáoz- Keszt, Itámár: Tájkép füstben. Vál. és új versek. Vál. Gergely Ágnes, Székely Magda. Ford. Többekkel. (Bp., 1998)
  Kaplinski, Jaan: Meztelen juharfák. Versek. Vál., az utószót írta Jávorszky Béla. Ford. Jávorszky Bélával, Képes Gézával. (Magyar Napló Könyvek. Bp., 1999)
  Mickiewicz, Adam: Ősök. Ford., a tanulmányokat vál. és szerk. (Bp., 2000).
  
• Irodalom: Farkas László: Szaggatott világ. (Új Írás, 1966)
  Tálasi István: Szaggatott világ. (Kritika, 1966)
  Kiss Pintér Imre: Az ifjúság múzeuma. (Kritika, 1969)
  Alföldy Jenő: Hetedik kavics, harmadik gyöngy. (Élet és Irodalom, 1975. 20.)
  Pomogáts Béla: A hetedik kavics. (Alföld, 1975)
  Koczkás Sándor: A hetedik kavics. (Kritika, 1975)
  Ágh István: Szavak a télre. (Új Írás, 1975)
  Tandori Dezső: Hely a mezőnyben. (Napjaink, 1975)
  Zalán Tibor: Igék igában, avagy Bella és a dupla nelson. (Mozgó Világ, 1977)
  Lengyel Balázs: Ének-változatok. (Élet és Irodalom, 1977. 25.)
  Kiss Dénes: Igék és igák. (Tiszatáj, 1977)
  Szikszai Károly: Beszélgetés B. I.-nal. (Életünk, 1978)
  Pomogáts Béla: Halotti beszéd. (Napjaink, 1979)
  Kabdebó Lóránt: A Hetekről. A második kötet. A teljesség vagy töredék esélye. (K. L.: Versek között. Bp., 1980)
  Fráter Zoltán: Emberi délkörön. (Kortárs, 1983)
  Olasz Sándor: Emberi délkörön. (Forrás, 1983)
  Koncz Virág: Emberi délkörön. (Kritika, 1983)
  Kabdebó Lóránt: “Költészet és valóság.” Beszélgetés B. I.-nal a Sárkeresztúri ének című versről. (Életünk, 1984)
  Szekér Endre: Az ég falára. (Kritika, 1985)
  Monostori Imre: Az ég falára. (Tiszatáj, 1985)
  Alföldy Jenő: Hangzó látomások. (A. J.: Visszhang. Bp., 1986)
  Gál Ferenc: Az arcom visszakérem. (Életünk, 1988)
  Csukás István: Kié a költő arca? (Élet és Irodalom, 1988. 24.)
  Eszéki Erzsébet: A vers nem a fecsegés műfaja. (E. E.: Kibeszéljük magunkat. Íróportrék a ’80-as évekből. Bp., 1990)
  Vasy Géza: B. I. költői világa. (Árgus, 1991)
  Tarján Tamás: Ex libris. B. I. (Élet és Irodalom, 1992. 8.)
  Alföldy Jenő: Arccal a földnek. (Életünk, 1992)
  Szirák Péter: Arccal a földnek. (Kortárs, 1992)
  Iszlai Zoltán: Küzdelmes lélek. (Magyar Napló, 1992. 7.)
  Pécsi György: Arccal a földnek. (Holnap, 1993)
  Jánosi Zoltán: B. I. Halotti beszéd című költeménye. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995)
  Vilcsek Béla: A mesterség dicsérete. (Bp., 1998)
  Szakolcsay Lajos: “Szerelem, mindenségbárka.” (Műhely, 1998)
  Bakonyi István: Egy életmű forrásvidékén. (Új Dunatáj, 1998)
  Nádor Tamás: Ember és gondolat. Beszélgetés B. I.-nal. (Könyvhét, 1999. máj. 6.)
  Kemsei István: A dal halála. (Kortárs, 1999)
  Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Felsőoktatási tankönyv. (Bp., 2001)
  Bakonyi István: B. I. (Kortársaink. Bp., 2001)
  Buda Ferenc: B. I. (Hitel, 2006)
  Kovács István: A jövő fehér fala előtt álló élő költő. B. I. (Holmi, 2006)
  B. I. CD-melléklettel. Szerk. Zsille Gábor. (Hang–kép–írás. Bp., 2007)
  Bakonyi István: Elsietett halál. Mintha tükrök között beszélnék. (Hitel, 2008)
  Bakonyi István: B. I. halotti beszédei. (Atlantisz, 2010. 28.).