Béll Béla (1908. okt. 2. Uraj, Gömör és Kishont vm. – 1988. szept. 24. Bp. Temetés, hamvasztás: okt. 12. Farkasrét): meteorológus.

• Sz: Béll Béla tanító Ózdon, Szedlák Anna. F: Szabados Gabriella (1918. máj. 23. Belsőbőcs). Leánya: Béll Gabriella (1945–); fia: Béll László (1946–).
• Az újpesti állami gimnáziumban éretts. (1927), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1932), bölcsészdoktori okl. szerzett (1941), a fizikai (meteorológiai) tudományok kandidátusa (1954), a műszaki tudományok doktora (1968). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1982. máj. 7.).
• Életút: A Pázmány Péter Tudományegyetem Fizikai Intézete gyakornoka (1932–1934), egyúttal az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) Klimatológiai, ill. Aerológiai Osztályának munkatársa (1932–1943); közben a potsdami és a lindenbergi obszervatóriumok ösztöndíjas vendégkutatója (1936-1937), majd a berlini egyetemen az aerológia elméleti kérdéseivel foglalkozott. (1937). Az OMI Aerológiai Osztályának vezetője (1943–1952), az Intézet igazgatóhelyettese és a pestlőrinci Aerológiai Obszervatórium vezetője (1951–1969), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökségének tud. tanácsadója (1970–1974), az OMSZ Tudományos Tanácsának elnöke (1974–1988). A magyaróvári Agrártudományi Főiskolán (1943–1949), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ill. a BME-n az agrometeorológia előadó tanára (1949–1952), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán az aerológia előadója (1952–1956). A JATE TTK-n az Éghajlattani Tanszék c. egy. tanára (1965).
• A magyarországi aeroklimatológia megalapozója, a magaslégköri szélmérőhálózat megszervezője, a rendszeres rádiószonda- mérések elindítója (1948). Nemzetközi hírűek a termikus széllel, a hőmérsékleti advekcióval, a légkör függőleges labilitásával és a zivatarok kialakulásával kapcsolatos kutatásai. Több speciális szélmérő és csapadékmérő meteorológiai műszer szerkesztett.
• Emlékezet: Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Születésének századik és halálának 20. évfordulójáról a Magyar Meteorológiai Társaság mind az éves vándorgyűlésén, mind egy külön emlékkonferencián is megemlékezett (2008-ban).
• Az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságának titkára (1962–1970), alelnöke (1970–1973), elnöke (1973–1976); az MTA–TMB Földrajzi–Meteorológiai Szakbizottságának elnöke (1973–1984). A Magyar Meteorológiai Társaság társelnöke (1964–1970), elnöke (1974–1980). A Nemzetközi Geofizikai Év egyik magyarországi főszervezője (1957–1958). A Magyar Földrajzi Társaság tb. tagja (1982-től). A Commission for Athmospheric Sciences tagja (1956–1988). A Szlovák és az NDK Meteorológiai Társaság t. tagja.
• Elismerés: Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (arany, 1978). Steiner Lajos-emlékérem (1952 és 1980), MTESZ Díj (1981).
• Főbb művei: Az Ostwald–Linke-féle kék skála. (Az Időjárás, 1935)
  Az univerzális szélmérő műszer. (Az Időjárás, 1936)
  A Geiger– Müller-számlálócső kisülésének katódsugár-oszcillográffal való vizsgálata. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1937)
  Eine Methode zur Berechnung des Druckes in den Haupthöhen des aerologischen Aufstieges. (Berlin, 1938)
  A napsugárzásmérés törzsműszereinek százéves múltja. (Az Időjárás, 1938)
  Barométer-összehasonlítások Délkelet-Európában és Olaszországban. Réthly Antallal. (Bp., 1939)
  A szabad légkör hőmérséklete Budapest fölött. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1941)
  A magaslégkör kutatása rövidhullámú adóberendezésekkel. (Az Időjárás, 1943)
  A levegő áramlása bányákban és barlangokban. (Az Időjárás, 1945)
  Fizika. Éder Sándorral. (Bp., 1950)
  Rádiószonda-felszállások Magyarországon. (Az Időjárás, 1950)
  Mezőgazdasági meteorológia. Az agrometeorológiai ismeretek kézikönyve. Aujeszky Lászlóval, Berényi Dénessel. (Bp., 1951)
  Műszaki optika. Ipari technikumok számára. (Bp., 1952)
  Gyakorlati módszerek a hőmérsékleti advekció meghatározására. (Az Időjárás, 1953)
  A talajtól a légkör határáig. Ill. Barta Györgyné. (Ember és világ. Bp., 1953)
  A magyar aerológiai obszervatórium kutatómunkájának időszerű kérdései. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
  A troposzféra éghajlata Magyarország fölött. Ill. Faragó Istvánné. (Bp., 1954)
  Fotokémiai napsugárzásmérések. – Marczell György aerológiai munkássága. (Az Időjárás, 1956)
  Jahresgang des Luftduckes, der Temperatur und der Feuchtigkeit in der Troposphäre über Budapest. 1951–1960. (Bp., 1965)
  Meteorológiai kutatások Magyarországon a Nyugodt Nap Évében. (Bp., 1967)
  A lokális hőmérsékletváltozás advektív komponense a Budapest fölötti szabad troposzférában. Doktori értek. (Bp., 1967)
  A légkör általános cirkulációjának új szemlélete. (Földrajztanítás, 1967)
  A troposzféra és az alsó sztratoszféra interdiurnus hőmérsékleti változásai és szezonális hőcseréje Budapest felett. (Bp., 1970)
  Magyarország légterének éghajlati sajátságai a magasabb légrétegekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1971. febr. 5.
  megjelent: Geonómia és Bányászat, 1971)
  Ciklusok és ritmusok a légköri mozgásrendszerekben. (Geonómia és Bányászat, 1975)
  A domborzat áramlásmódosító hatása a Kárpát-medencében a magyar meteorológiai szakirodalom tükrében. (Meteorológiai tanulmányok. Bp., 1978)
  A légáramlás éghajlati sajátságai a Kárpát- medence térségében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. jan. 17.
  megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
  szerk.: Országos Meteorológiai Intézet. Beszámolók az 1956–1959-ben végzett tudományos kutatásokról. I–III. köt. (Bp., 1959– 1960)
  A Balaton éghajlata. A Balaton térségének éghajlati jellegzetességei, hő- és vízháztartása, bioklímája. Szerk. Takács Lajossal. (Bp., 1974).
  
• Irodalom: Ambrózy Pál–Szabó Emilné: Interjú B. B.-val. (Légkör, 1984)
  Mészáros Ernő: B. B. (Magyar Tudomány, 1989)
  Somogyi Sándor: Búcsú B. B.-tól, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagjától. (Földrajzi Közlemények, 1989)
  Kéri Menyhért: B. B. (Földrajzi Értesítő, 1989)
  Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. (Bp., 2004).