Belitska-Scholtz Hedvig (1944. márc. 25. Bp. – 2006. jan. 11. Bp.): színháztörténész.

• Sz: Belitska-Scholtz Antal, Rákosi Gabriella. F: Zombory László, ifj. (1942–) villamosmérnök, egyetemi tanár. Apai Ágon Belitska Sándor (1872–1939) honvédelmi miniszter, anyai ágon – többek között – Rákosi Jenő (1842–1929), Rákosi Viktor (1860–1923) és Rákosi Szidi (1852–1935) leszármazottai.
• A bp.-i Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanult, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban éretts. (1962), az ELTE BTK-n művészettörténész–német szakos tanári okl. szerzett (1968), később az olasz szakot is elvégezte.
• Életút: A Magyar Színházi Intézet (= Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) szcenikai gyűjteményének munkatársa (1968–1980) és a Bábgyűjtemény megalapítója (1970-től), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tárának vezetője (1980–2006).
• A magyar színjátszás 18–19. sz.-i történetével, a 19. sz.-i budai és pesti német színházak történetével foglalkozott. Színháztörténészként elsősorban a színházi látvány érdekelte: feldolgozta a magyarországi barokk, romantikus és klasszicista színház díszleteit, díszletterveit, majd érdeklődése a 19. sz.-i színházi grafika felé fordult és Oláh Gusztáv munkássága felé fordult. Felkutatta a Nemzeti Színház korabeli díszlet- és jelmezinventáriumait, a legjelentősebb magyar díszlet- és jelmeztervezők munkásságát, elkezdte összeállítani a magyarországi színházak topográfiáját. Összeállította továbbá a pesti és budai német színház ún. normatív katalógusát, amely elsőként rendszerezte és értékelte a hazai német nyelvű színjátszásra vonatkozó forrásanyagot. Irányítása alatt az OSZK Színháztörténeti Tára nemzetközileg is jelentős szakgyűjteménnyé fejlődött a világ minden tájáról számos hagyatékot, színlap- és színházi fényképgyűjteményt sikerült megszereznie. Összegyűjtötte a megszűnő magyarországi társulatok (pl.: Állami Déryné Színház, Népszínház, Huszonötödik Színház stb.) dokumentációját, meghonosította a jeles színházi személyiségek (pl. Gobbi Hilda) kéziratos hagyatékának gyűjtését, ill. megkezdte azok szakszerű feldolgozását. Számos népszerű kiállítást szerkesztett.
• Elismerés: Bezerédj Zoltán-díj (1994).
• Az OSZK Évkönyve szerkesztője. Színháztörténeti tanulmányai a fentin kívül még elsősorban az Acta Historiae Artiumban (1970- től), a Kép- és Hangtechnikában (1973-tól), az Építés- és Építészettudományban (1974-től), az Ars Hungaricában (1981-től), a Színháztudományi Szemlében (1991-től) és a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyvében jelentek meg (1991-től).
• Főbb művei: A színház világtörténete. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1972)
  Miskolci Nemzeti Színház. 1823–1973. Berkes Erzsébettel, György Eszterrel. (Bp., 1973)
  Széchenyi és a magyar színházépítési törekvések. (Építés- és Építészettudomány, 1973)
  Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig. Kat. (Tihany, 1974)
  Barokk, klasszicista és romantikus díszlettervek Magyarországon. Berczeli A. Károlynéval. (Színháztörténeti könyvtár. 6. Bp., 1976)
  Színházi jelenet- és szerepképek. (Művészet Magyarországon. I–II. köt. 1830–1870. Kat. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György, Zádor Anna. Bp., 1981)
  Jankovich Miklós a reformkor színházi mozgalmaiban. (Jankovich Miklós, a gyűjtő és a mecénás. Tanulmányok. Szerk. is. Művészettörténeti füzetek. 17. Bp., 1985)
  Das Kreutzer Theater in Pest. 1794–1804. Somorjai Olgával. (Wien–Köln–Graz, 1988)
  A színháztörténet gazdag tára. (Magyar Iparművészet, 1994)
  Színháztörténeti Tár. (Kincsek a nemzet könyvtárából. Bp., 2002)
  A Hunyadi László és a Bánk bán Oláh Gusztáv tervezői és rendezői életművében. (A nemzeti romantika világából. Bp., 2005)
  szerk.: Széchenyi István: Magyar játékszínrűl. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Színháztörténeti könyvtár. 4. Bp., 1976)
  Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Pukánszkyné Kádár Jolán kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Összeáll. Berlász Piroskával. (Bp., 1988)
  Deutsche Theater in Pest und Ofen. 1770–1850. I–II. köt. Normativer Titelkatalog und Dokumentation. Szerk. Somorjai Olgával. (Bp., 1995)
  Színről-színre. Látványtervek Madách: Az ember tragédiájához. A terveket vál. Szerk. Bardi Terézia, P. Török Margit. A műtárgykatalógust összeáll. Somorjai Olga. (Bp., 1999)
  Színháztörténeti képeskönyv. Szerk. Rajnai Edittel, Somorjai Olgával. (Bp., 2005).
  
• Irodalom: Karsay Orsolya: Emlékbeszéd B-Sch. H. hamvai fölött. (Könyvtári levelező/lap, 2006)
  ...de még szebb a színház. Írások B-Sch. H. emlékére. Szerk. Somorjai Olga. (Bp., 2010).