Beke Antal, baróthi (1838. jan. 19. Barót, Háromszék – 1913. máj. 9. Gyulafehérvár): történetíró, r. k. pap.
- Régi székely nemesi családból származott.
- Mint a Pázmáneum tagja a bécsi tudományegyetemen teológiát és filozófiát tanult; Törcsváron pappá szentelték (1860. jún.).
- Életút: Brassóban káplán (1859), a gyulafehérvári püspöki líceum tanulmányi felügyelője, az egyháztörténet és az egyházjog r. tanára,
majd a papnevelő intézet igazgatója (1860–1868), a Batthyány-könyvtár őre (1868–1872), az erdélyi székeskáptalan kanonokja
(1872-től). Több évig Fogarassy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke.
- Erdély, ill. az erdélyi egyházmegye politika- és egyháztörténetével fogl. Forráskiadói tevékenysége is jelentős: kiadta
Rákóczi György levelezését.
- Főbb művei: Az erdélyi székesegyház készlete. (Magyar Sion, 1867)
Erdélyegyházmegyei papnövelde történeti vázlata. (Károlyfehérvár,
1870)
Legjobb és legállandóbb a papi hivatal. (Károlyfehérvár, 1870)
Index Manuscriptorum bibliothecae Batthyanianae
dioecesis Transsylvaniensis. (Károlyfehérvár, 1871)
Irányeszmék a felekezeti és közös iskolák ügyében. (Károlyfehérvár, 1871)
Proverbia et axiomata. (Károlyfehérvár, 1871)
A nagy-szebeni kir. kath. Teréz-árvaház alapítványainak érvényessége és
katholikus jellege. (Károlyfehérvár, 1872)
Elméleti és gyakorlati egyházi irálytan. Segédkönyv a lelkészi hivatalok részére.
(Károlyfehérvár, 1872
3. tetemesen bőv. kiad. Bp., 1890)
Pázmány Péter, Lippay és Esterházy levelezése Rákóczy Györggyel.
(Bp., 1882)
Kimutatás a gyulafehérvári káptalan levéltára átadásáról. (Bp., 1884)
Eszterházi Miklós nádor némely levelei. (Bp.,
1885)
I. Rákóczy György és a porta. I–II. Szerk. Barabás Samuval. (Bp., 1888)
B. A. gyulafehérvéri székesegyházi őrkanonok
önvédelme, semmiségi panasza és fellebbezése. (Bp., 1888)
Az erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején. Az 1332–1337.
évi pápai tizedjegyzék világánál. I–III. (Esztergom, 1894)
Geleji Katona István levelei Rákóczyhoz. Ifj. Geleji Istvánra vonatkozó
adatok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. (Bp., 1896)
A kolozsmonostori
konvent levéltára. (Történelmi Tár, 1897)
Énekgyakorlatok… (Bp., 1898)
Időrendi adatok az Üdvözítőről. (Hittudományi
Folyóirat, 1906).
- Irodalom: Gy. T.: B. A. emlékezete. (Közművelődés [Gyulafehérvár], 1915. 25.).