Beély Fidél József; 1844-ig Briedl (1807. júl. 5. Székesfehérvár – 1863. jún. 20. Kőszeg): pedagógus, bencés szerzetes.

• Sz: Briedl János kereskedő.
• Középiskoláit Székesfehérvárott végezte (1816–1822), majd belépett a bencés szerzetesrendbe és felvette a Fidél nevet (1822. okt. 16.), ünnepélyes fogadalmat tett (1828. okt. 15.), pappá szentelték (1830. aug. 6.). Győrött bölcseleti tanfolyamot, Pannonhalmán teológiát végzett. Az MTA tagja (l.: 1839. nov. 23.).
• Életút: Pannonhalmán segédlelkész (1831–1832), Bakonybélben a rendi növendékeknél a nevelés és széptan tanára (1832–1848), a pannonhalmi bencés apátság jószágigazgatója, egyúttal házgondnok és könyvtáros is (1848–1855). A kőszegi bencés rendház főnöke és a gimnázium igazgatója (1855–1863).
• Pályafutását Guzmics Izidor biztatására költőként kezdte, majd, szintén Guzmics hatására esztétikával kezdett el foglalkozni, Esztétikai nézetei Hegel munkásságának ismeretéről tanúskodnak. Később érdeklődése pedagógiai problémák felé fordult, az első magyarországi egyetemes neveléstörténeti munka szerzője. Jelentősek továbbá a reformkori népoktatással foglalkozó írásai.
• Emlékezet: Kéziratait, levelezését és önéletírását (Életem rajza) az MTA Kézirattára őrzi. Nagyméretű portéját a (Barabás Miklós festménye, 1838) a pannohalmi főapátsági gyűjtemény őrzi.
• Az Egyházi Tár szerkesztője (1839). Írásai a fentin kívül még a Regélőben és a Honművészben (1836–1839), a Tudománytárban (1837–1844), az Athenaeumban (1839–1843), a Religio és Nevelésben (1841–1848), a Világban (1844), az Életképekben (1844– 1846), a Katholikus Iskolai Lapokban (1849), a Katholikus Néplapban (1849) és a Családi Lapokban jelentek meg (1852–1855).
• Főbb művei: Néhány szó az erkölcsi nevelésről. – Népnevelés. (Egyházi Tár, 1835)
  Költészeti képek. 1–2. Összeszedte Guzmics Izidorral, Vaszary Egyeddel. (Pest, 1837–1838)
  Kivonatok egy nevelő naplókönyvéből. (Egyházi Tár, 1838)
  Guzmics Izidor életrajza. (Pest, 1839)
  Alapnézetek a nevelésről és a leendő nevelő tanítóról, különös tekintettel a tan történeti viszontagságára és literaturájára. (Pozsony, 1848).
  
• Irodalom: B. F. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1863)
  Horváth Cyrill: Emlékbeszéd B. F. J. fölött. (Akadémiai Értesítő, 1864)
  Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története. (Bp., 1904)
  Fehér Katalin: B. F. és az első magyar pedagógiai bibliográfia. (Magyar Könyvszemle, 1994)
  Fehér Katalin: B. F. és a bakonybéli bencés tanárképzés. (Magyar Pedagógia, 1997)
  Kereszty Orsolya: B. F. és a sajtó. (Magyar Könyvszemle, 2002)
  Rajnai Judit: B. F. pedagógiai munkássága. (Borostyán-kút, 2003).