Császár Edit, M.; 1934-től Mályuszné (1910. aug. 4. Bp. – 1992. okt. 4. Bp.): színháztörténész.
- Sz: Császár Ernő (1881–1952) irodalomtörténész, Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, az MTA tagja testvére,
Koós Mária (1881–1957). F: 1934-től Mályusz Elemér (1898–1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Fia: Mályusz Miklós
(1936–) orvos és Mályusz Károly (1939–) matematikus.
- A bp.-i Andrássy úti Leánygimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1932),
történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1946), az irodalomtudományok kandidátusa (1959).
- Életút: A Bécsi Magyar Történeti Intézet (1931–1932), a bécsi Theatergeschichtliche Sammlung vendégkutatója (1933–1934). A Magyar
Országos Levéltár (1952–1954), az ELTE Történettudományi Kar Művészettörténeti Intézete (1954–1955), az ELTE Nyelv- és
Irodalomtudományi Kara, ill. BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék (1955–1957), a Színháztudományi Intézet tud.
főmunkatársa (1957–1967).
- A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ), ill. a Magyar Nők Országos Tanácsának (MNOT) elnökségi tagja, póttagja
(1947–1956).
- Tudományos pályafutásának kezdetén társadalomtörténeti dolgozatokat közölt, majd Bécsben, a Josef Gregor irányítása alatt álló
Theatergeschichtliche Sammlungban megismerkedett a modern színháztörténeti kutatás módszertanával. Magyar
művelődéstörténettel, elsősorban a hivatásos magyarországi színjátszás történetével, kialakulásának kezdeteivel foglalkozott. A
magyarországi színház-szociológiai kutatások úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el az első magyar társulatok vizsgálata,
a Nemzeti Színház reformkorban betöltött szerepének tisztázása, annak társadalomtörténeti összefüggéseinek feltárása terén.
Kiemelkedő munkásságot végzett a magyar színháztörténet forrásainak közzététele terén: számos szerep- és műsorkatalógust,
színháztörténeti kéziratot, levelet, kortársi naplót egyéb dokumentumot rendezett sajtó alá.
- Az MTA Színháztudományi Bizottsága tagja (1985-től).
- Elismerés: Schwartner-jutalom (1932).
- Főbb művei: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Egy. doktori értek. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető
Bizottságának Kiadványai. Debrecen, 1932)
Újabb színészettörténeti irodalmunk. (Századunk, 1934)
A Budai Népszínház
megalakulása. (Domanovszky Emlékkönyv. Bp., 1937)
A magyar játékszínről. (Szentpétery Emlékkönyv. Bp.–Pécs, 1938)
Az
alakító művészet. (Magyar művelődéstörténet. V. köt. Bp., 1942
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
A vidéki játékszín. 1849–
1867. (Budapesti Szemle, 1944)
A Rádayak és a hazai színjátszásunk. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. Bp., 1955)
Kelemen
László színháza. (Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. Bp., 1956)
Polgári forradalmi eszmék és az első magyar színtársulat
műsora. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi Kálmán és Prielle Kornélia. (Bp., 1957)
Színház és közönség az elnyomatás korában. Kand. értek. (Bp., 1958)
Vörösmarty és a reformkor színpadi nyelve. (Magyar
Nyelvőr, 1958)
A Budai Népszínház és közönsége. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. köt. Bp., 1959)
A „Revizor” első
magyarországi előadása. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Főszerk. Kemény G. Gábor. I–III. köt. Bp.,
1961)
Molnár György, a rendező. (Színháztörténeti könyvtár. 16. Bp., 1964)
A magyar vidéki játékszín az abszolutizmus idején.
(Theatrum. Színháztudományi Értesítő, 1964)
Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései. Színházszociológiai
vázlatok. (Színházi tanulmányok. 12. Bp., 1965)
Les debuts du théatre professionel hongrois. (Revue d’Histoire du Théatre,
1970)
Katona színházi világa. (Irodalomtörténet, 1970)
Josef Katonas ungarische Umwelt. (Ungarn-Jahrbuch. Mainz, 1973)
A
nemzeti színjátszás kezdetei Közép-Kelet-Európában. (Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Szerk. Szauder József s Tarnai
Andor. Bp., 1974)
Keresztesi Pap Miklós, a magyar polgár. (Irodalomtörténet, 1976)
The Theatre and National Awakening.
Monográfia. (Program in East European and Slavic Studies. 12. Atlanta, 1980)
Berchtold, morva herceg, avagy az első újabbkori
Bánk-tragédia. 1794. (Irodalomtörténet, 1980
németül: Prinz Berchtold von Mähren, eine Banus Bank Tragödie aus dem Jahr
1794. Maske und Kothurn. Wien–Köln–Graz, 1982)
A Brief Outline of Hungarian Theatre History. Sz. Szántó Judittal. (Bp., 1985
oroszul: 1986)
A rendi nemzeti színháztól a polgári nemzet színháza felé. (A Nemzeti Színház 150 éve. Bp., 1987)
Das
Schicksalsdrama auf dem ungarische Bühne. (Inevitabilis vis fatorum. Bern, 1990)
A német színészet hazánkban. – A Budai
Népszínház. 1861–1870. (Magyar színháztörténet. I. köt. 1790–1873. Szerk. Székely György és Kerényi Ferenc. Bp., 1990)
szerk.: A Budai Népszínház műsora. Adattár. (Színháztörténeti füzetek. 10. Bp., 1957)
László József. Adattár. (Színháztörténeti
füzetek. 23. Bp., 1958)
A Magyar Tanácsköztársaság színügyi iratai az Országos Levéltárban. Adattár. (Színháztörténeti füzetek.
25. Bp., 1959)
Rakodczay Pál válogatott írásai. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Színházi tanulmányok. 5. Bp., 1961)
Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez. (Színháztörténeti könyvtár. 10. Bp., 1962)
Adatok a magyar rendezés történetéhez
a XIX. század második felében. (Bp., 1963)
Jókai Mór: Drámák I–IV. köt. Sajtó alá rend. (Jókai Mór összes művei. Bp.,
1971–1987)
Megbíráltak és megbírálók. A cenzúrahivatal aktáiból. 1780–1867. Vál., sajtó alá rend., ford. és a bevezető
tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1985).
- Irodalom: Kerényi Ferenc: Mályuszné Cs. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely
György. (Bp., 1994).
- Megjegyzés: ÚMÉL téves születési adat: szept. 4.! Anyakönyvi adata szerint aug. 4-én született!