Barabás Zoltán (1926. febr. 10. Bp. – 1993. jan. 23. Szeged. Tem.: 1993. febr. 12. Rákoskeresztúr): növénynemesítő, mezőgazdasági mérnök.

• Családja Székelykeresztúrról származott, apai nagyapja unitárius lelkész volt. Sz: Barabás Zoltán gyermekorvos, az Állami Gyermekmenhely igazgató-főorvosa, Gaal Izabella. F: 1954-től Kárász Ilona dr. biológus, kémikus.
• Középiskolai tanulmányait a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban és a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte, Kolozsvárott éretts. (1944), a Magyar Agrártud. Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1948), a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1949), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1959), a biológiai tudományok doktora (1980). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 10.).
• Életút: A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Növénytermesztéstani Tanszék díjtalan gyakornoka (1949), a bp.-i Minőségi Vetőmagtermeltető Vállalat körzeti felügyelője (1949–1950), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet Lennemesítési Csoport tud. segédmunkatársa (1951–1954), a Genetikai Osztály tud. munkatársa (1954–1960), tud. főmunkatársa és a cirokkutatási program vezetője (1960–1969), a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet főosztályvezetője (1969–1990). A GATE c. egy. tanára és kutatóprofesszora (1991–1993). A Columbia Egyetem (USA, Missouri állam) vendégkutatója (1967–1968).
• Növénynemesítéssel, annak genetikai problémáival, hibrid- és mutációs nemesítéssel, fajta- és hibrid-fajta előállításával, a búza és a takarmánycirok kutatásával fogl. Európában elsőként állított elő hibridcirokfajtákat, megteremtve ezzel e faj magyarországi meghonosításának feltételeit. Magyarországon az elsők között vizsgálta a heterózis-növények előállításának egyik legkorszerűbb formáját, a genetikai pollen sterilitást. Később érdeklődése evolúciós genetikai kérdések felé fordult. A tetraploid búzában egy mutációs lépésben előállította az emeletes kalászkájú formát, amely hozzájárult a búza fajhatárok megváltoztatásához. Kísérletesen igazolta a növényfajok szexdivergenciáját: egylaki cirokból kétlaki mutáns sorozatot állított elő. Nevéhez fűződik a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet búzaprogramjának megszervezése, 1969-től 1990-ig 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosításában vett részt. Új nemesítési eljárásokat is kidolgozott: a hidegkezelés helyett a kemovernalizációt, a szántóföldi rezisztencia és tolerancia vizsgálatára az ún. Center Pivot módszert. A hibrid növényfajták előállítására bevezette a markergének, valamint a hiánymutánsok felhasználását.
• Emlékezet: Halála után Barabás Zoltán Gabonanemesítési Tudományos Emlékülést rendeztek (Martonvásárott, 1993. márc. 31.–ápr. 1.).
• Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökhelyettese, a Növénytermesztési és a Biotechnológiai Bizottság tagja. A Magyar Genetikai Társaság tagja. Az EUCARPIA tagja, a Cirok Szekció elnöke (1969).
• Elismerés: Munka Érdemrend (arany, 1985). Akadémiai Díj (1986), Állami Díj (1988), Szegedért Alapítvány Díja (1990), Fleischmann Rudolf-díj (1991).
• A Magyarország kultúrflórája c. sorozat (1990–1993) és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) kiadványainak szerkesztője (1991). A Cereal Research Communications főszerkesztője (1973–1993).
• Főbb művei: Virágzásbiológiai problémák Sorghum-fajták nemesítésében. (Növénytermelés, 1954)
  Adatok a cukor- és szemescirok- fajták hazai értékéhez. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
  Hímsteril modifikációk és formák. Kand. értek. (Martonvásár, 1958)
  An Induced Mutant in Triticum carthlicum with the Diagnostic Feature of Triticum vavilovi. (Nature, 1959)
  A fajok kialakulásában szerepet játszó sterilitási és inkompatibilitási rendszerek. (A növénynemesítés alapjai. Bp., 1959)
  A takarmánycirok nemesítése és termesztése. Bajai Jenővel. Témadokumentáció. (Bp., 1962)
  Observation of Sex Differentiation in Sorghum. (Nature, 1962)
  Indukált kvantitatív mutánsok kiváltása, szelektálása és értékelése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  A hibrid szudánifű termesztésének tapasztalatai. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
  A növények fogamzásszabályozása. (Fogamzásszabályozás. Bp., 1969)
  Method of Producing Hybrid Wheat by Means of Marker Genes. (Cereal Research Communities, 1973)
  Nemesítés adaptálódó képességre. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1975)
  Shortening Vernalization of Winter Wheat with Kinetin. (Euphytica, 1978)
  A hibrid szemescirok. Faragó Lászlóval. (Bp., 1980)
  Öntermékenyülő növények hibrid és mutációs nemesítése. Doktori értek. (Szeged, 1980)
  A cirok és a szudánifű. Bányai Lászlóval. (Magyarország kultúrflórája. 9. Bp., 1985)
  Genetika a növényvédelemben. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1985)
  Búzanemesítés, eredmények, problémák, perspektívák. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 9.
  Értekezések, emlékezések. Bp., 1992)
  A búzatermelés kézikönyve. Szerk. (Bp., 1987)
  Hybrid Seed Production Using Nutritional Mutants. (Euphytica, 1991)
  Vertical Resistance or Tolerance, a Methodical Challenge? (Acta Phytopathologica et Entomologica, 1991)
  f. nemesítései: szudánifű: Hybar 301 (1964)
  szemes cirok: Hybar 241 (1971)
  Hybar 456 (1971)
  Remény (1981)
  aestivum búza: GK Csongor (1980)
  GK Boglár (1981)
  GK Ságvári (1982)
  GK Kincső (1983)
  GK Bucsányi 20 (1983)
  GK Zombor (1985)
  GK Bence (1987)
  GK István (1987)
  GK Szőke (1987)
  GK Örzse (1988)
  GK Barna (1990)
  GK Csűrös (1991)
  GK Góbé (1992)
  GK Olt (1992)
  GK Délibáb (1992)
  GK Zugoly (1993)
  GK Pinka (1993)
  GK Hattyas (1996)
  GK Kende (1996)
  GK Szindbád (1996)
  GK Kalász (1997)
  GK Élet (1997)
  GK Véka (1997)
  durum búza: GK Minaret (1980)
  GK Basa (1980)
  GK Pannodur (1985)
  GK Tiszadur (1992)
  GK Novodur (1993).
  
• Irodalom: Bócsa Iván: B. Z. (Magyar Tudomány, 1993)
  Matuz János: B. Z. (Növénytermelés, 1993)
  Chikán Ágnes: A sikér biológiájától a siker lélektanáig. B. Z. emlékére. (Bp., 2002).