Donhoffer Szilárd (1902. júl. 2. Bp. – 1999. jan. 12. Pécs): orvos, belgyógyász.

• F: Mittag Margit. Leánya: Donhoffer Hilda orvos.
• A bp.-i II. kerületi királyi katolikus főgimnáziumban éretts. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1926), az anyagcsere-betegségek (1936), a belorvostani diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1964. ápr. 24.; r.: 1973. máj. 11.).
• Életút: A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika segédorvosa (1926–1931), az Aberdeeni Egyetem Élettani Intézetének állami ösztöndíjasa (1931–1932). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyógyszertani és Kórtani Intézetének egy. tanársegéde (1932–1934), a Belgyógyászati Klinika laboratóriumvezető egy. adjunktusa (1934–1943) és magántanára (1936–1943), ny. rk. tanára (1943–1949), a POTE Kórélettani Intézet tanszékvezető egy. tanára (1950–1974), tud. tanácsadója (1974-től); közben a POTE tud. rektorhelyettese (1961–1964), rektora (1964–1967). A Montréali és a Los Angeles-i Egyetem vendégprofesszora.
• Országgyűlési képviselő (Baranya megye, 1963–1971).
• Az élő szervezet hőszabályozásának kérdéseivel, a táplálékfelvétel és –válogatás mechanizmusának vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el a testhőmérséklet és az energiaforgalom központi idegrendszeri szabályozásának kutatása terén. Elsőként bizonyította a hipotalamikus hidegreceptorok létezését, kimutatta, hogy az idegrendszertől független az ún. termoregulációs hőtermelés.
• Emlékezet: Pécsett hunyt el, Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére Donhoffer Szilárd-emlékérmet alapítottak. Emlékét őrzi a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Donhoffer Szilárd-tanterme (2000?-től).
• Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnöke (1974–1980), Bánya-egészségügyi és Bányászati Ergonómiai Osztályközi Bizottságának elnöke (1980–1990). A Pécsi Akadémiai Bizottságának elnöke (1983–1985). A Magyar Élettani Társaság vezetőségi tagja.
• Elismerés: A POTE t. doktora. Munka Érdemrend (arany, 1972), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982). Kossuth-díj (1961), Semmelweis-emlékérem (1971), Markusovszky Lajos-díj, Jancsó Miklós-emlékérem, Akadémiai Aranyérem (1994).
• Az Orvosképzés, az Orvostudomány, ill. a Kísérletes Orvostudomány c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
• Főbb művei: A vér bizonyos kolloidjainak szerepe a vércukorszint meghatározásában. Mittag Margittal. (Bp., 1929
  németül: Biochemische Zeitschrift, 1929)
  A diabeteses glykaemias reactioról. (Orvosi Hetilap, 1930)
  A diabetes klinikája. (Bp., 1937)
  A spontán hypoglykaemiás kórképekről. (Gyógyászat, 1938)
  A heveny hasnyálmirigy-gyulladás. (Orvosképzés, 1939)
  Beszámoló az anyagcsere, az emésztőszervek és a vesék belgyógyászati megbetegedéseinek újabb irodalmáról. (Orvosképzés, 1940)
  Az asthma cordialéről. (Orvosképzés, 1941)
  A só és vízveszteségről. (Orvosképzés, 1943)
  A belgyógyászati kórfelismerés alapelemei. (Pécs, 1944)
  The Effect of Thyroxine on Food Intake and Selection. (American Journal of Physiology, 1947)
  Általános kórélettan. Egy. tankönyv. (Szeged, 1949)
  The Acute Action of Goitrogenous against on the Body Temperature and O2- consumption of Rat. (Nature, 1950)
  A “második” chemiai hőszabályozásról. (Kísérletes Orvostudomány, 1952)
  Az emberi táplálkozás néhány elméleti és gyakorlati kérdése. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1954)
  A lipoidanyagcsere zavarai. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1957)
  Kórélettan. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1957
  2. átd. kiad. 1961)
  Az elméleti orvostudomány néhány újabb eredménye. (Orvosképzés, 1960)
  Az energiaforgalom szabályozása. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  A thermoregulációs hőtermelésről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. ápr. 8.
  megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
  Thermoregulatory Heat Production and Body Temperature in the Newborn Rat. (Acta Physiologica, 1970)
  Az agy hemothermiája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1974. jún. 17.
  megjelent: Orvostudomány, 1974)
  The Haemothermia of the Brain. (Bp., 1980)
  ford.: Eddington, A.: A természettudomány új útjai. (Bp., 1935).
  
• Irodalom: D. Sz. (Hallama Erzsébet: „Fele játék, fele gyötrelem.” Tudósportrék. Pécs, 1986)
  Jobst Kázmér: D. Sz. (Orvosi Hetilap, 1999).